NOLIMPIA RÉSZLETESEN (ARCHÍV)

Forrás: https://nolimpia.com/

Hozzáférés: 2018-06-18

Utolsó frissítés: 2018-06-25

 

Tartalmak a NOlimpia honlapon:

 

________________________________________

KIEMELT CIKKEK (3) A NOLIMPIA HONLAPON

 

6 VÁROS MELY MÁR LEMONDTA AZ OLIMPIARENDEZÉST

Forrás: https://nolimpia.com/6-varos-mely-mar-lemondta-az-olimpiarendezest/

 

Nem Budapest az első város, melynek lakói felszólaltak az olimpiapályázat ellen. Volt, ahol népszavazáson döntöttek az ügyről és volt, ahol még a referendum megtartása előtt visszavonták a pályázatot. A 2024-es nyári olimpiarendezést már négy város lemondta, de a 2022-es téli sem népszerű.

Boston

Boston is a 2024-es nyári olimpiai játékokra pályázott volna. Azonban helyi aktivisták, a No Boston Olympics mozgalom népszavazást kezdeményezett az ügyben, mivel nem volt magas a támogatottság, és emellett gazdaságilag aggályosnak találták a projektet, a pályázatot pedig átláthatatlannak. Kiállt a népszavazási kezdeményezés mellett a pályázatért felelős non-profit szervezet, a Boston 2024, és Massachusetts kormányzója is. 2016 novemberében akarták megtartani, azonban az Amerikai Olimpiai Bizottság az alacsony támogatottság miatt, még 2015-ben, a város vezetésével egyetértésben leszavazta Bostont és helyette Los Angelest pályáztatta.

Hamburg

Hamburgban 2015 novemberében szavazták le a 2024-es nyári olimpiának megrendezését. A város alaphangon több mint 11 milliárd euróra becsülte az olimpia költségeit, azonban ennek csak töredékét tudta volna fedezni, a többit a szövetségi kormánynak kellett volna kipótolnia. Az olimpia ellenzői az akkor még fájóan közeli párizsi terrortámadások nyomán kiemelték azt is, hogy egy effajta gigaprojekt komoly biztonsági kockázatokkal jár.

Krakkó

Budapest testvérvárosában, Krakkóban 2014 májusában tartottak népszavazást a 2022-es téli olimpia rendezéséről. A város lakóit elrettentették a szocsi téli olimpia horribilis költségei, illetve attól tartottak, hogy a korrupciós botrányoktól megtépázott pályázat elnyerése és az olimpia megtartása után, a szükséges sportlétesítmények pénznyelőkké válnak.

München

A müncheni téli olimpia ötletét a bajor tartomány lakói még a pályázat beadása előtt leszavazták. A projekt ellenzői a magas költségeket és lehetséges környezeti károkat tartották a legaggasztóbbnak.

Oslo

A norvég kormány visszavonta a pályázatot, miután Nemzetközi Olimpiai Bizottság kérései közfelháborodást váltottak ki. A NOB egy listán közölte elvárásait, többek között hogy az olimpia megnyitója után a norvég király a saját költségén koktélpartit rendezzen számukra, hogy a tárgyalóik mindenkor 20 Celsius fokosak legyenek és hogy a szállodákban mosolyogva köszöntsék őket.

Róma

Róma esélyes résztvevő volt a 2024-es nyári játékokért folytatott versenyben egészen addig, amíg a frissen megválasztott polgármester, Virginia Raggi be nem jelentette a pályázat visszavonását. Raggi szerint Rómának és Olaszországnak fontosabb dolgokra kell most költenie és az olimpiarendezésnek különben is túl nagy a korrupciós kockázata.

 

 

Molnár Álmos, Rajkai Bence, Sztanka-Tóth Tamás:

OLIMPIA MINDENÁRON – ELEMZÉS A BUDAPESTI OLIMPIA KORRUPCIÓS KOCKÁZATAIRÓL

Forrás: https://nolimpia.com/mindenaron-budapesti-olimpia-korrupcios-kockazatai-elemzes/

 

Olimpiát rendezni rengeteg pénzbe kerül.  Ahogy minden nagyobb kiadás előtt, most is fel kell tennünk a kérdést: megéri? Ahhoz, hogy ezt el tudjuk dönteni, először arra kell választ találnunk, hogy mit várhatunk az olimpiától, és várhatóan mennyibe fog kerülni.

Annak érdekében, hogy elősegítsük az olimpiáról szóló felelős és tényeken alapuló párbeszédet, a Momentum Jogállamiság és Antikorrupció munkacsoportja készített egy elemzést a budapesti olimpia korrupciós kockázatairól. Az elemzés letölthető innen: bp2024_korrupcios_kockazatai_momentum.pdf

Az olimpia ára

Ha arra a kérdésre szeretnénk választ találni, hogy megérné-e nekünk, ha Budapest rendezné meg a 2024-es olimpiai játékokat, természetesen tudnunk kell azt is, hogy mekkora kiadással kell számolnunk. A budapesti olimpia tervezett költsége körülbelül 3000 milliárd forint, ami az éves magyar GDP 10%-a, de a rendezés tényleges költsége vélhetően sokkal több lenne, és nagyban függ a fennálló korrupciós kockázatoktól is. Eddig minden olimpia túllépte a költségvetését, átlagban 176%-al, amivel Magyarországon csaknem a GDP 30%-ába kerülne az olimpiarendezés. Hogy ez mekkora megterhelést jelent, azt jól mutatja, hogy általában a rendező városok országai éves GDP-jének 0,2-4 százalékát érik el a rendezés költségei.

Figyelembe véve a korábbi olimpiák, illetve az elmúlt évek nagyberuházásainak tapasztalatait, szinte kizárható, hogy a költségek nem fognak az egekbe emelkedni.

Az olimpia mint befektetés

A nyári olimpiák átlagosan 176%-al lépték túl az eredetileg tervezett költségeket, és az elmúlt 120 évben mindössze három városnak érte meg olimpiát szervezni.  Ezek alapján úgy tűnik, hogy helyesebb, ha az olimpia megrendezését nem befektetésként, hanem egy gigantikus szerencsejátékként fogjuk fel.

Sokan a nemzeti összetartozás ünnepeként tekintenek az olimpiára, és ezt az üzleti szempontok fölé helyezik. Fontos azonban észben tartani, hogy az EU egyik legszegényebb társadalma vagyunk. Bár a budapesti olimpia árát az egész ország fizetné, a magyarok többsége nem engedhetné meg magának, hogy jegyet vásároljon, így ők csak a tévén keresztül követhetnék az eseményeket. A nemzeti összetartozást az elitnek szóló, de mindannyiunk által fizetett cirkusz helyett kifejezhetnénk társadalmi felelősségvállalással is.

Azt a pénzt, amit olimpiára költenénk, fordíthatnánk inkább hátrányos helyzetű honfitársaink segítésére, az ország leszakadt régióinak felzárkóztatására, vagy az egészségügy és az oktatás finanszírozására.

Az elemzés következtetései

1. Az Olimpia megrendezése esetén valószínűsíthetően az amúgy is kisszámú potenciális vállalkozó a kormányzat aktív közreműködésével fel fogja osztani egymás között az elnyerhető pályázatokat. A piaci körülmények erős korlátozása pedig a projektek túlárazásához fog vezetni.
2. A budapesti olimpia kapcsán megvalósuló projektek többségében egyedi és heterogén jellegű beruházások lennének, ami önmagában növeli a korrupciós kockázat szintjét. Az összehasonlítási alapul vett beruházások átlagosan 447%-os mértékben lépték túl az eredetileg tervezett költségeket. Ezek alapján az olimpia költségei is jó eséllyel a többszörösükre növekednének.
3. Az olimpiai beruházásokra kiírt pályázatok nyertesei valószínűleg politikai alapon lennének kiválasztva. Az egyes döntések következményeit, illetve a mögöttük meghúzódó motivációkat pedig agyonbonyolított szerződéses és döntéshozatali szövevények lepleznék el előlünk. Külön aggodalomra ad okot, hogy a Budapest 2024-es pályázat kapcsán megjelenő bújtatott finanszírozás (Kemény Ferenc program) már most a korábban jelentős túlárazás mellett megvalósult nagyberuházásoknál tapasztalt technikákat idézi.
4. A Budapest 2024 zászlaja alatt megvalósuló projektek esetében – az elmúlt évek hazai nagyberuházásainak tapasztalatai alapján – szintén a kivitelezés elhibázott ütemezésére számíthatunk. Tekintve azonban, hogy késés az olimpiai játékok esetében egész egyszerűen nem megengedhető, csúszás esetén az ütemtervhez való felzárkózás érdekében további közpénzt fognak beleönteni a készülő beruházásokba. A többletfinanszírozás elköltésére ráadásul – a kormányzat aktív támogatása folytán – engedékenyebb  közbeszerzési szabályok és lazuló hatósági ellenőrzés mellett lesz lehetősége a szervezőknek, ami tovább rontja a költekezés átláthatóságát és szakszerűségét, ezzel jelentős többletköltségeket okozva.
5. A nemzetközi mutatók és a hazai kutatások egyöntetűen a magyar jogállami intézményrendszer integritásának és a korrupció ellenőrzés minőségének fokozatos eróziójáról számoltak be az utóbbi években. A közelmúlt tapasztalatai alapján – elég csak a civilszervezetek vegzálására, vagy éppen a Budapest 2024 pályázat során tanúsított titkolózásra gondolni – nem sok okunk van azt remélni, hogy ez a negatív trend a visszájára fordul. Az olimpia rendezés előkészítése közben elszabaduló korrupciót az átpolitizált közbeszerzési rendszer és függetlenségében megrendült jogállami intézmények nem fogják tudni féken tartani.

Molnár Álmos, Rajkai Bence, Sztanka-Tóth Tamás

A teljes elemzés itt érhető el: bp2024_korrupcios_kockazatai_momentum.pdf

 

 

Pottyondy Edina:

JEGYEK AZ OLIMPIÁRA? A KEVESEK KIVÁLTSÁGA

Forrás: https://nolimpia.com/jegyek-az-olimpiara-kevesek-kivaltsaga/

 

A 2024-es budapesti olimpia megrendezése mellett gyakran elhangzó érv az, hogy a mérkőzések közben átélehető érzelmi katarzistól megfosztani a magyar emberek millióit nemzetietlen cselekedet, sőt, néhányan a hazaárulás gondolatával is eljátszottak. Az olimpiapártiak szerint azért kell olimpia Magyarországra, hogy végre mi, magyarok  is élőben szurkolhassunk sportolóinknak. Ezt az indokot hallva úgy tűnik, mintha élne egy olyan elképzelés a fejekben, hogy ha Budapest rendezné, akkor a magyar állampolgároknak alanyi jogon járnának jegyek az olimpiára, de legalábbis sokan megengedhetnék maguknak.

Pedig az élőben szurkolás kevesek kiváltsága lenne, a magyarok nagy része, ugyanúgy mint eddig, a tévé előtt állna vigyázzba amikor felcsendül a magyar himnusz.

Kinél lesznek a jegyek az olimpiára?

A jegyek az olimpiára egy előre meghatározott keret alapján oszlanak el a nemzeti olimpiai bizottságok között. PricewaterhouseCoopers által készített megvalósíthatósági tanulmány szerint a Magyar Olimpiai Bizottság körülbelül a felét kapná a jegyeknek, amiket aztán egy viszonteladón keresztül értékesítene. Itt el is érkeztünk az első problémához.  

Az, hogy a szervező ország lényegesen több jeggyel gazdálkodhasson mint a többi, csak az egyik értékesítési szempont. A másik az, hogy bevételt kell generálni, ami az alacsony magyar fizetések miatt, elsősorban a fizetőképes külföldiektől várható. A jóérzésen kívül tehát semmi nem motiválja a szervezőket arra, hogy nagy mennyiségben különítsenek el olcsóbb jegyeket a magyar szurkolóknak. Ha viszont mégis megtennék, azzal növelnék az olimpiarendezés veszteségét, amit végül szintén a magyar adófizetők fognak kiegyenlíteni.

A belépők nagyjából fele nálunk lenne, de nem is az számít, hogy milyen jegyeket birtokolnánk. Az alsó árkategóriájú jegyek olyan sportágakra szólnak, melyek bennünket kevésbé érdekelnek, egyszerűen azért, mert nincs nagy hagyománya ezeknek a sportágaknak Magyarországon. A számunkra igazán izgalmas versenyek azok, amelyeken hazai sporolókat láthatunk, illetve melyek egész Európában népszerűek, mint a foci, az úszás, vagy a vizilabda, így ezekre nagyon magas lesz a bejutás díja. A PwC tanulmányban is az szerepel, hogy feltételezésük szerint “a kedvezőbb árú jegyeket hazai nézők, míg a magasabb árkategóriájú jegyeket külföldi szurkolók vásárolják majd meg.”

Árak, üzérkedés és sportburzsoázia

További probléma, hogy a legolcsóbb jegyek az olimpiára is meglehetősen drágák. Az átlagárat 65 amerikai dollárra becsülik, ami 290,- Forintos árfolyamon számolva 18.850,- Forint. Az izgalmasabb mérkőzések, elődöntők, döntők, nyitó és záróesemények esetében ennek sokszorosával kell számolni. A tavalyi riói olimpia nyitórendezvényére például 460.000,- Forintnak megfelelő real volt az A kategóriás belépő.

Mint minden korlátozott számú értékesítésnél, itt is felmerül az üzérkedés kockázata, aminek megakadályozására nincs garancia. A nyerészkedés mögöttes logikája ugyanaz, mint például az Airbnb és a lakásbérlés ára közötti kapcsolat: abban a pillanatban, hogy nemzetközi kereslettel találkozik a helyi kínálat, az árszínvonal felugrik a nemzetközire.

Egyszerűbben: jön a külföldi, van pénze, és az eredeti ár többszöröséért is szívesen venne jegyeket az olimpiára. Neki még így is megéri, hiszen magasabb a vásárlóereje és nem magyarként a jegyvásárlásban is korlátozva van. Ezért aki olcsóbban megvette a jegyet, elgondolkodhat rajta, hogy továbbadja sokkal drágábban, a meccset pedig megnézi otthon a tévében.

De van jó hír is. Néhány honfitársunknak valóban járnak ingyenes jegyek az olimpiára: a legjobb jegyek egy részét oda kell adni a Nemzeti Olimpiai Bizottságnak reprezentációs célra. Ingyenjegyet kapnak még a szponzorok, támogatók, tisztségviselők, politikusok és a családjuk.

Ahogy a nemzetközi sztárokat felvonultató zenei fesztiválok, úgy a nemzetközi sportesemények árai sem a magyar átlagjövedelemhez igazodnak. Ennek nagyon egyszerű oka az, hogy a szervezők célja a profit, nem a jótékonykodás vagy a nemzeti érzés erősítése.

Fontos leszögezni, hogy a szurkolás és az olimpia élményétől senki nem akarja megfosztani a magyarokat. A Momentum arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy  jelenleg sokkal sürgetőbb, a hétköznapjainkat, jövőnket nagyban meghatározó ügyekről kellene beszélnünk, politikusainktól több józanságra lenne szükség a stadionépítések mámora helyett

– Pottyondy Edina

_________________________________

CIKKEK (8) A NOLIMPIA HONLAPJÁN

 

 

KÜLFÖLDÖN VAGY BUDAPESTI LAKCÍMMEL?

Külföldön vagy budapesti lakcímmel? Ezeken az eseményeken megismerheted a Momentum külföldön élő tagjait, és aláírhatod népszavazási kezdeményezésünket.

Forrás: https://nolimpia.com/kulfoldon-budapesti-lakcimmel/

 

A Momentum Mozgalom népszavazást kezdeményezett a 2024-es budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról. Amennyiben sikerül összegyűjteni a szükséges aláírást, Budapesten népszavazás lesz a Fővárosi Választási Iroda által hitelesített kérdésben, amely így hangzik:

„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”

Külföldi, mobil putljaink

Kattints a [https://nolimpia.com/kulfoldon-budapesti-lakcimmel/] térképen levő mobil pultokra, hogy megtudd az aláírásgyűjtők elérhetőségét!

Ki írhatja alá?

18 éven felüli magyar vagy EU-s büntetlen előéletű állampolgárok, akik állandó vagy ideiglenes budapesti lakcímmel (érvényes lakcímkártyával) rendelkeznek.

Az egy hónapos kampány alatt különböző városokban szerveznek momentumosok találkozókat. Az alábbi Facebook-eseményeken találhatsz részleteket arról, hogy pontosan hol és mikor.

Hogyan jut el az aláírásom Budapestre?

A Momentum Mozgalom tagjai összegyűjtik az íveket és feladják Budapestre.

És ha nem tudok eljutni ezekre a helyekre, de aláírnék?

Ebben az esetben letöltheted aláírásgyűjtő ívünket, amit a többi magyar ismerősöddel is aláirathatsz, és elküldheted nekünk a Budapest 1365, postafiók 684 címre.

Hol tudok részletesebben informálódni?

NOlimpia: https://www.facebook.com/nolimpiabp/?fref=ts

Momentum Mozgalom: https://www.facebook.com/momentum.mozgalom/

 

 

MIBŐL VAN PÉNZÜNK? ÉS MIRE KÖLTJÜK?

A Momentum és a NOlimpia számára kiemelten fontos az átláthatóság. Elmondjuk, miből indítottuk A NOlimpia kampányt, hogyan állunk most, és mire költünk.

Forrás: https://nolimpia.com/nolimpia-penzugyek-mibol-mire/

 

A Momentum Mozgalom számára kiemelten fontos a pénzügyi átláthatóság, és ez így van a NOlimpia kampány esetében is. Ezért is tesszük közzé az összes támogatásunkat, és mindent megteszünk, hogy válaszoljunk a pénzügyeinkkel kapcsolatos kérdésekre. Az új politikai generáció tagjaiként szívből utáljuk és egyik legfőbb ellenségünknek tekintjük a korrupciót, mely oda juttatta az országot, ahol most tart.

Miből van pénzünk?

A Momentum mögött nem áll semmiféle szervezet, tőke vagy kiemelt támogató. Egy alulról szerveződő mozgalom vagyunk, mely több társadalmi réteget is reprezentál. A tagjaink havonta 1000 forint tagdíjat fizetnek, és akik megengedhetik maguknak, ennél valamivel nagyobb felajánlásokat is tesznek. Ebből a pénzből indítottuk a NOlimpia kampányt.

Sokan nem hiszik el, hogy nem áll mögöttünk senki, mert túl profik az anyagaink. Ennél nagyobb elismerést, azt hiszem, nem is kaphatnánk, mivel ezekhez az anyagokhoz valóban csak szerény tagdíjainkat és  a kampánystáb korántsem szerény képességeit és felajánlott idejét használtuk fel.

Tudjuk, hogy ezt Magyarországon nehéz már elhinni, de elhivatott szakemberek önként befektetett ideje többet ér, mint kétes eredetű pénzeket önteni enervált csapatokra.

És most jöjjenek a számok: 2017.01.16-án a legkisebb támogatásunk összege 500,- Forint, a legnagyobbé 200.000, az átlag 12.653,- Forint, a befolyt összeg pedig 1.873.676,- Forint. A pénzügyeinket egyébként itt tudjátok élőben követni.

Mire kell a pénz?

Összesen minimum 5.400.000,- Forintra van szükségünk a NOlimpia kampány során az aláírásgyűjtéshez. Ha közelítünk ehhez az összeghez, külön jelezni fogjuk. Egyelőre a következő dolgokra tervezünk költeni, de ez még változhat a kampány során:

• Eszközök és kellékek a vloghoz, kampányvideókhoz és a sajótájékoztatókhoz
• Online hirdetések
• Tájékoztató események az olimpiáról vidéken
• Plakátok, poszterek
• Szakpolitikai rendezvények és aktivistaképzések
• Szóróanyagok az aktivistáknak
• Pultok
• Az ívek biztonságos tárolása

A kampány során folyamatosan tájékoztatunk majd titeket a dolgok állásáról és a végén (vagy a keret elérésekor) részletes elszámolást készítünk.

Jelenleg azonban nem pénzre, hanem aktivistákra van a legnagyobb szükségünk. A kormány adómilliárdokkal megtámogatott propagandagépezete párszáz lelkes önkéntessel legyőzhető. Kérünk, hogy jelentkezz aktivistának és ajánlj fel legalább néhány órát az idődből. Csütörtöktől ott leszünk az összes forgalmas budapesti közterületen és biztosan lesznek pultok a közeledben is.

 

MIÉRT ÉPPEN BUDAPEST?

Budapesti népszavazás kezdeményeztünk az olimpia ellen, mert a Kúria szerint ez önkormányzati ügy, tehát országos népszavazással nem dönthető el.

Forrás: https://nolimpia.com/budapesti-nepszavazas-olimpia-ellen/

 

Sokan kérdeztétek, miért budapesti népszavazást kezdeményeztünk az olimpiáról, és nem országosat, úgyhogy fontosnak tartjuk egy külön cikkben összegezni a döntés jogi hátterét, és néhány fontos kapcsolódó információt.

Miért Budapest? Miért nem országos?

Azért, mert a Kúria szerint országos népszavazást nem lehet tartani az ügyben. Erdélyi Katalin ősszel kezdeményezett országos népszavazást, azonban ezt a Kúria elutasíotta. Ahhoz, hogy megértsük, miért, egy kicsit el kell merülni az alkotmányjogban.

Az országos és helyi népszavazás között az a különbség, hogy országos népszavazást a parlament hatáskörébe tartozó kérdésről, helyi népszavazást pedig önkormányzati hatáskörbe tartozó kérdésről lehet tartani. Az országgyűlés hatáskörébe tartozik az olimpia törvényi hátterének megalkotása, ez ellen irányult Erdélyi Katalin kezdeményezése, ezt a törvényt akarta hatályon kívül helyezni. A Kúria azzal az indokkal kaszálta el az országos népszavazást, hogy a törvényi háttér hatályon kívül helyezése nem akadálya az olimpiának. Az olimpia csak budapesti népszavazással akadályozható meg.

Akkor a budapesti népszavazás megakadályozhatja az olimpiát?

Természetesen. Az olimpiát valójában városok rendezik, nem országok, csak a Fidesz propagandája ezt is összemossa, mivel Budapestnek nincsen a kormánytól független vezetése. Önkormányzati hatáskörbe tartozik a pályázás és annak visszavonása is.  Hamburgban és Bostonban is a város lakói döntöttek az olimpiarendezés ellen, Rómában pedig a polgármester.

Az olimpiapályázat megállításának a budapesti népszavazás a jogilag helyes módja, a Kúria szerint is, hiszen a mi kezdeményezésünket elfogadták. Már csak az aláírásgyűjtés és a szavazás van hátra.

Mi a helyzet a többi párttal?

A budapesti olimpia megakadályozása mindannyiunk közös ügye. Függetlenek vagyunk a többi párttól, de bárki segítségét szívesen vesszük. Az LMP és az Együtt már felajánlották a segítségüket a gyűjtéshez, a többiek nyilatkozataira még várunk.

Pontosan hogyan tudom aláírni?

Csütörtöktől lehet aláírni a népszavazási kezdeményezésünket, a köztereken lévő pultjainknál, az ajtódon kopogtató aktivistáinkkal, és a weboldalunkon.

Hogyan lehetek biztos benne, hogy jó helyre megy az aláírásom?

Már beindult ellenünk a megtévesztés és a propaganda, láttunk szándékosan megtévesző kamu-űrlapokat is. Fontos, hogy semmilyen más űrlap nem érvényes, csak az, amit a weboldalunkon megtalálsz, és hogy, bár mások is fognak segíteni a gyűjtésben, előbb-utóbb minden aláírásnak hozzánk kell beérkeznie. Ha biztos akarsz lenni a dolgodban, keresd aktivistáinkat vagy töltsd le az űrlapot a weboldalunkról. Ha pedig bármi gyanúsat látsz, kérünk, hogy azonnal jelezd nekünk, és mi megtesszük a szükséges jogi lépéseket.

 

Tompos Márton: 

A BUDAPESTI OLIMPIA ÁRA 1. RÉSZ – SAJTÓLÉTESÍTMÉNYEK

Ahogy halad a kormány pályázata, változnak a tervek, és egyre nő a budapesti olimpia ára. Sorozatunk első része a sajtólétesítmények költségeit összegzi.

Forrás: https://nolimpia.com/budapesti-olimpia-ara-sajtoletesitmenyek/

 

Gőzerővel folyik a kampány, és bár a tervek változnak, a budapesti olimpia ára egyre nő. Egyedül a sajtólétesítményekre közel 100 milliárd forintot tervezünk elkölteni, és ez már a szűkített verzió. Annyi pénzt szánunk a médiát kiszolgáló épületekre, amennyiből egyszerre kijönne a hármas metró felújítása és a hajléktalan-ellátó rendszer négy éves költségvetése. Sorozatunk első részében a médiát kiszolgáló létesítmények költségeit nézzük át, a hivatalos pályázati oldalon közzétett tervezet adatai alapján.

Sokat fogunk költeni

Agenda 2020, Budapest 2024, magyar olimpia – hónapok óta téma a hazai sajtóban, hogy a kormány pályáztatni akarja Budapestet a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. A helyszínek néha módosulnak, a tervek változnak, és a kormány elkötelezettsége mellett ma már csak egy dolog a biztos: sokba fog kerülni.

Elöljáróban annyit érdemes tudni, hogy a költségeket három kategóriába lehet sorolni a finanszírozók alapján. Egyrészt minden rendező város felállít egy Olimpiai Szervező Bizottságot (OCOG), amelynek feladata az előkészületek megszervezése és a játékok lebonyolítása. Az OCOG emellett kezeli a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon keresztül érkező, a szponzori szerződésekből befolyó, illetve az eladott jegyek után keletkező bevételeket is. Másrészt a magyar olimpiai pályázat – a részletek kifejtése nélkül – számol magánbefektetőkkel is, akik, a tervek szerint, a játékok után újrahasznosítanák a felhúzott épületeket. Végül pedig a számunkra legfontosabb kategória következik, az állam ráfordítása az adóforintjainkból. Utóbbi esetében természetesen a lehetséges túlköltésekkel és előre nem látható költségekkel nem számolunk, bár bekövetkezésük sajnos várható.  

Médiahelyszínek

A közvetlenül a média kiszolgálására készülő épületekből 5 szerepel a pályázatban – a PwC eredeti megvalósíthatósági tanulmánya még 7 épülettel számolt, de a szeptemberi módosítások után ez lecsökkent.

A legnagyobb tétel az észak-pesti FOKA-öbölhöz tervezett Médiafalu III, amelynek összköltségét 55 milliárd forint körülre becsülik – ebből 52 milliárdot az állam állna. A másik két médiafalu sem lenne sokkal olcsóbb: az I-es számú, Lágymányoson, 52 milliárdba (ebből 3,7 milliárd állami, 46 millárd magánbefektetés, a többit pedig az OCOG állná); a Józsefvárosi pályaudvarra tervezett II-es számú pedig 29 milliárdba kerülne (27,9 milliárd a magyar állam költsége).

A maradék két létesítmény a Nemzetközi Közvetítő Központ (angol nevének rövidítése alapján csak IBC), illetve a Sajtóközpont (MPC) összesen 34 milliárd forintba kerülnének, bár itt a tanulmány szerint az állami hozzájárulás, köszönhetően az OCOG beruházásának, “mindössze” 8,2 milliárdra rúgna. Összefoglalva tehát – 2016-os áron számolva – csak a budapesti olimpiát közvetítő sajtót kiszolgáló létesítmények 91,8 milliárd forintjába kerülnének az országnak. De mire is lenne elég ez a közel 92 milliárd forint?

Az olimpia ára

92 milliárd forint rengeteg pénz és ezt mi sem példázza jobban, mint hogy a második legnagyobb magyarországi város, Debrecen teljes költségvetése 2016-ban 56 milliárd forintot tett ki. Lefordítva, az ország egyik kulturális, gazdasági, oktatási, közigazgatási és számos egyéb szempontból legfontosabb városa évente annak a pénznek kevesebb mint két harmadából gazdálkodik,  amit a kormány a magyar olimpia sajtólétesítményeire tervez költeni.

Ennek kapcsán gyakran felmerül az érv, hogy ezek a beruházások viszont komoly fejlesztésekés a főváros profitálni fog belőlük. Ha megnézzük azonban azokat a terveket, melyek pénzhiány miatt akadoznak vagy  törölve lettek, egyből felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e mégis hatékonyabban elkölteni ezeket a tízmilliárdokat. Ennek egyik legnyilvánvalóbb példája a 3-as metró felújítása: az eredeti tervek szerint a projekt 137,5 milliárdos összköltségéből40 százalék, azaz 55 milliárd esne az államra, a többit az EU fizetné. Már ha menne a projekt. Hasonló kérdés merül fel, ha a hajléktalan emberek ellátását nézzük, hiszen az állam erre évente nagyjából 9 milliárd Forintot költ. Ez annyit tesz, hogy a budapesti olimpiai sajtólétesítmények árának kevesebb, mint 10 százalékából meg lehetne duplázni a fedél nélkül élő honfitársaink támogatására szabott keretet.

Folytatjuk

A sort pedig természetesen még hosszan lehetne folytatni, de minden egyes javaslat kapcsán ugyanoda lyukadunk ki: ezt az összeget az egész ország számára sokkal hasznosabban fel lehetne használni. Az pedig külön ijesztő, hogy ez a 92 milliárd csak egy kis szelete annak, amit a budapesti olimpiára tervez költeni a kormány. A PwC megvalósíthatósági tanulmánya ugyanis 780 milliárd Forint veszteséggel számol, szakértők szerint azonban valószínűbb a 3-5000 milliárd. A következő részben tovább boncolgatjuk, várhatóan mennyi lesz a budapesti olimpia ára. A játékokhoz kapcsolódó reklámkampány költségeit fogjuk megvizsgálni.

– Tompos Márton

 

Corsano Dániel:

A BUDAPESTI OLIMPIA KÖLTSÉGEI ADÓSSÁGBA DÖNTENÉK AZ ORSZÁGOT

A budapesti olimpia költségei szakértők szerint jóval magasabbak lennének, mint amit a kormány által többször átiratott PwC tanulmány állít.

Forrás: https://nolimpia.com/erv/budapesti-olimpia-koltsegei-adossag/

 

a) A biankó csekk

Képzeld el, hogy valaki, akinek mind a pénzügyi felelősségében, mind a megbízhatóságában komoly okod van kételkedni, a megkérdezésed nélkül elviszi a hitelkártyádat egy nagybevásárlásra, a barátai és üzlettársai boltjaiba. Hogy mit fog venni, és mi a keret, azt nem mondja meg előre. Üdv a budapesti olimpián.

A kormány egy biankó csekkre pályázik a budapesti olimpia költségeire. A biankó csekk a kifizető és a kedvezményezett nevét tartalmazza, de az összeget nem, várományosa tehát annyit ír rá, amennyit akar. Ha Budapest elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát, azzal kötelezettséget vállal rá, hogy, bármennyibe is kerüljön, megrendezi az olimpiát az előre meghatározott időpontban. A budapesti olimpia költségeit pedig nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állja, és nem is a rendezésből politikai tőkét kovácsolni és tovább gazdagodni próbáló Fidesz-kormány, hanem mi, a magyar adófizetők, akiknek eddig senki sem kérdezte a véleményét.

b) Irreális becslések

Hogy pontosan hol fognak megállni a budapesti olimpia költségei, azt nehéz előre megmondani. A kormány által megbízott PwC most 774 milliárd forintra becsüli a budapesti olimpia árát, de ezt egyhangúlag megkérdőjelezik a szakértők. Ez a szám annak az eredménye, hogy a kormány többször újraíratta a tanulmányt a PwC-vel, miután eleve szükségesnek minősített olimpiai beruházásokat, hogy csökkentse a költségeket. A tanulmánynak ráadásul alapvető hiányosságai vannak: nem számol például biztonsági kiadásokkal, pedig az eddigi olimpiák során többször volt már példa terrorveszélyre.

Az eddigi olimpiák átlagos rendezési költsége 5.2 milliárd dollár, azaz körülbelül 1524 milliárd forint, az infrastrukturális beruházások nélkül. Az utóbbi a kormány szerint is drága lesz, mivel az ország infrastruktúrája rengeteg fejlesztést igényel, így reálisan 3-5000 milliárd forintra számíthatunk. Viszonyításképp Magyarország teljes 2017-es költségvetése körülbelül 17500 milliárd forint, a várható hiány pedig körülbelül 1100 milliárd.

Azt tehát tudjuk, hogy nyerni biztosan nem fogunk a magyar olimpián, és hogy valószínűleg rettenetesen sokat bukunk rajta. Az eddigi olimpiák adatai meglehetősen beszédesek: olimpiarendezés még soha nem volt jövedelmező,1960 óta nem volt olyan alkalom, mely ne lépte túl a költségvetési tervet, az átlagos költségtúllépés 1976 óta pedig 156%.

c) A Fidesszel még ennél is drágább lehet

Van Magyarországon két tényező, melyek tovább emelhetik ezt az összeget: a korrupció, és hogy a szükséges sportlétesítmények nagy része hiányzik, mivel sok olimpiai sport gyakorlatilag nem létezik az országban. Sokkal több új létesítményre és beruházásra lesz szükség, mint például Londonban, Párizsban vagy az USA területén tartott olimpiákhoz. Ráadásul itthon a korrupció egyik legjövedelmezőbb formája pont az infrastrukturális pályázatok elcsalása kormányközeli beruházócégek által.

Mivel mindkét szempontból rendkívül hasonlóak Magyarországhoz, a fejlettebb és kevésbé korrupt nyugati országoknál jobb összehasonlítási alap lehet a körülbelül 15000 (!!!) milliárd forintba kerülő, szétlopott Szocsi téli olimpia, vagy a több, mint 2350 milliárdba kerülő Azerbajdzsáni Európai játékok (ez egy amolyan miniolimpia).

Csak a pályázás költségét körülbelül 15 milliárd forintra tervezték, de a kormány ezt nemrég emelte másfél milliárd tanácsadói díjjal, mert Róma polgármestere elállt az olimpiarendezéstől. Ez egyébként egy több hónapos, a magyar pályázat szempontjából irreleváns hír, mely a többi pályázót nem késztette hasonló lépésekre. Az olimpiai pályázat megmutatja kicsiben, hogy milyen pazarlásra számíthatunk nagyban, ha a kormány elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát. Már most akkora pénzek tűnnek el verseny nélküli pályázatokon, hogy sokan arra gyanakszanak, a cél valójában nem az olimpia megrendezése, hanem a pályázatra szánt pénz elsikkasztása, mely önmagában sem kis összeg.

Mindehhez hozzá tartozik, hogy az olimpiai tervekkel együtt az évszázad másik nagy lopását beruházását készíti elő a kormány: Paks II összesen legalább 3700 milliárd forintba fog kerülni (korrupció nélkül), ami évente nagyjából 300 milliárd forintot jelent. A kormány becslései legalábbis így szólnak, de ezt nehéz ellenőrizni, mivel az egész beruházás titkos és elszámoltathatatlan. Mindenesetre, ha bármelyik beruházás költségeivel kapcsolatban akár a legkisebb mértékben ferdített a kormány, ami igen valószínű, akkor a Görögországéhoz hasonló gazdasági válság várhat az országra, melynek hatását évtizedekkel az olimpia és a Fidesz után is érezni fogjuk. 

d) Cirkusz a népnek és kenyér a csókosoknak

A sportolóink olimpiai sikereire valószínűleg külföldön is számíthatunk, az olimpiarendezés legjobb forgatókönyve pedig az, hogy óriási kölcsönök árán valahogy elkerüljük a teljes anyagi csődöt, és tovább nő az államadósság. Akkor mégis ki nyerhet ezzel az egésszel? Természetesen az, aki épp a bevásárlóközpont felé szalad a hitelkártyánkkal.

A kormány népszerűsége sokat csökkent az elmúlt években, a magyar állampolgárok kezdik észrevenni, hogy a szomszédos országok elhúznak mellettünk. A versenyképességi és korrupciós mutatóink a rendszerváltás óta nem festettek ilyen sötét képet. Egy budapesti olimpiából újra politikai tőkét kovácsolhatna a kormány, néhány évre megszilárdítva a pozícióját: már most „nemzeti egységről” beszélnek, és a „térképre való felkerülésről”. A beruházások álpályázatai pedig minden eddiginél jövedelmezőbb mutyikkal kecsegtetnek a kormányközeli óriáscégeknek.

A Fidesz cirkuszt adna a népnek, ha kéri, ha nem, és megtartaná a kenyeret, még ha közben romba is dől a magyar gazdaság.

– Corsano Dániel

 

 

Papp Gergő:

BUDAPESTI OLIMPIA HELYETT FONTOSABB DOLGOKRA KELL A PÉNZ

Budapesti olimpia helyett költsük tiszta kórházakra, jól felszerelt iskolákra és életkörülményeink javítására adómilliárdjainkat.

Forrás: https://nolimpia.com/erv/budapesti-olimpia-helyett-koltsuk-masra-erv/

 

a) Rendszerszintű problémák

Még a kormány által megrendelt tanulmány szerint is 774 milliárd Forint többletköltséggel járna az olimpia megrendezése; ez az összeg pedig szakértők szerint könnyen a többszörösére nőhet. A budapesti olimpia helyett azonban a valódi problémák megoldására van ma szükség Magyarországon. 2010 óta a Fidesz “unortodox” gazdaságpolitikája következtében annyiféleképpen szakad le a régiótól az ország, hogy összefoglalni is nehéz.

Gazdasági versenyképességben, életszínvonalban és átláthatóságban évek óta Európa sereghajtói vagyunk. Emellett különösen súlyos, az ország jövőjét közvetlenül veszélyeztető problémák vannak az egészségüggyel és az oktatással. Azonnali oktatási reformok nélkül újabb generációk fognak anélkül felnőni, hogy egyenlő esélyt kapnának Európa munkaerőpiacán. Az egészségügy reformja nélkül pedig továbbra is elkerülhető és gyógyítható betegségek fogják megkeseríteni honfitársaink életét.

b) Egészségügy: évi 170-180 milliárd hiányzik

Egészségügyi kiadásokban Magyarország még a visegrádi országokhoz képest is le van maradva: éves szinten 170-180 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy felzárkózzuk a visegrádi hármak átlagához. De még csak a pontos számokat sem kell ismerni ahhoz, hogy tudjuk: az egészségügy alulfinanszírozottsága a kormány egyik legnagyobb bűne. Jól látszik ez a legfeljebb internetes mémeket tápláló kórházi koszton, a koszos, fertőző kórtermeken, az alulfizetett és demoralizált dolgozókon, a hálapénzes rendszer beágyazottságán, vagy épp azon, hogy az orvostanhallgatók jelentős része külföldön vállal munkát. Az egészségügy közben a kormány asszisztálásával szakad ketté: a drága magánkórházak virágoznak, a miközben a közellátás „szegényellátássá” sorvad.

Ha a kormány úgy gondolja, hogy az ország képes egy – minden költséget összeadva – több ezer milliárd forintba kerülő olimpiát rendezni, képesnek kell lennie a minőségi egészségügyi ellátás biztosítására is.

c) Oktatás: csökkenő finanszírozás, romló PISA-eredmények

A másik komoly probléma az oktatás alulfinanszírozottsága, a kormány által erre a területre előirányzott összeg ugyanis évről-évre csökken. A magyar oktatás nemhogy nem versenyképes, de gyakran az alapfeladatait sem látja el. Ráadásul az elköltött pénz is egyre kevésbé hatékony, ahogy ez a PISA-felmérésekből is látszik.

Budapesti olimpia helyett az oktatás intézményrendszeri és finanszírozási reformjára van szükség, sikeres nemzet ugyanis sikeres fiatalokból lesz. Kiemelt fontossággal kell kezelni az informatikai felszerelések biztosítását és fenntartását, a diákok digitális és idegennyelvi kompetenciáinak fejlődését. Nem mehetünk el szó nélkül a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő személyek bérei mellett sem: a fizetések emelése nem csak fontos motiváló eszköz, de a szakma presztízsének és a munkaerő kompetenciájának növelésében is szerepet játszik.

– Papp Gergő

 

 

Urbán Kata:

A BUDAPESTI OLIMPIA TÁMOGATOTTSÁGA, ILLETVE ANNAK HIÁNYA

Bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírja a rendezés feltételeként, hiányzik a budapesti olimpia támogatottsága. A Fidesz mégsem kérdezi az embereket.

Forrás: https://nolimpia.com/erv/budapesti-olimpia-tamogatottsaga-erv/

 

a) Hiányzik a budapesti olimpia támogatottsága

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírja, hogy az olimpiai pályázatokhoz széleskörű támogatottság szükséges. A Publicus felméréséből azonban kiderül, hogy a 2024-es budapesti olimpia támogatottsága a magyar társadalom összes rétegében hiányzik. A megkérdezettek háromnegyede szerint ezt a pénzt másra kellene költeni és a válaszadók kétharmada szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez. A válaszoladók inkább az egészségügyet és az oktatást fejlesztenék, valamint a szegénységet számolnák fel ekkora költségvetésből.

A megkérdezettek közül tízből nyolc nemzeti büszkeségből vagy a magyar sikerek iránti lelkesedésből támogatja, tízből hat válaszadó szerint javítaná az ország megítélését az olimpia megrendezése. Ha azonban szembesítjük őket a várható költségekkel, akkor a felére csökken a támogatás. A többség úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat az olimpia ügyében. Bár a Fidesz-szavazók között, ha nem is fölényesen, de megvan a budapesti olimpia támogatottsága, körükben is többségben van az az álláspont, hogy túl sokba kerülne.

b) Nem elég, hogy a kormánypárt szavazóinak többsége támogatja

Egyrészt a széleskörű támogatottság nem azt jelenti, hogy valamit kicsivel többen támogatnak, mint elleneznek, hanem hogy szinte senki sem ellenzi. Másrészt a Fideszre alig kétmillióan szavaztak 2014-ben, ami az ország népességének ötöde. Budapesten pedig, ahol az olimpia megrendezésre kerülne, a legutóbbi adatok szerint 22 százalékon áll a Fidesz, míg a Jobbikot leszámítva az összes ellenzéki párt összesen 34 százalékon, tehát a különbség nagyobb, mint országosan volt a Fidesz javára 2014-ben.

Összesítve tehát azt mondhatjuk, a Fidesz szavazói körében sem elsöprő a budapesti olimpia támogatottsága. Emellett ez a réteg nem reprezentálja sem az ország népességét, sem a biztos pártválasztókat, főleg nem Budapesten. A Publicus kutatása, mely lefedi a bizonytalanokat és az összes párt szavazóit, rávilágít, hogy mind az ország, mind Budapest többségében ellenzi a 2024-es budapesti olimpiát. A kormánynak kötelessége lett volna megkérdeznie a magyar embereket, mielőtt mindannyiunk jövőjét érintő döntéseket hoz.

c) Kezdeményezhetett volna a kormány is népszavazást, mégsem tette

Egy olimpia megfelelő felelősségérzetet és önismeretet kíván egy pályázó országtól és várostól is. Nem véletlen, hogy számos város, mely indult a 2024-es olimpiáért, időközben visszelépett a városvezetés vagy a lakosok döntése miatt. Legutóbb Róma lépett vissza, szeptemberben. Rómában szintén nem volt széleskörű támogatottsága az olimpiai pályázatnak, és a város még mindig az 1990-ben rendezett labdarúgó-világbajnokság adósságait törleszti. Emellett pedig a korrupció elleni harcban elkötelezett Virginia Raggi polgármester aggódik, hogy az esetleges mutyik miatt a már egyébként is gazdag vállalkozók pénztárcáját növelné a játékok megrendezése.

Boston szintén visszalépett a rendezéstől a No Boston Olympicsmozgalom megjelenését követően. Hamburgban a Nolympiamozgalom sikeresen kezdeményezett népszavazást, melyen a hamburgiak visszavonatták a város pályázatát. Budapesten a fenti városoknál sokkal nehezebb lenne megteremteni a szükséges körülményeket, a támogatottság hasonlóan alacsony szinten van, korrupcióban pedig köztudottan “jobban teljesítünk”.

Érdemes az érem másik oldalát is megnéznünk: ha a kormány eléggé akar, maga is tarthat népszavazást. A tavalyi október 2-i érvénytelen népszavazás megrendezését egykor azzal indokolták, hogy a választások idején még nem volt aktuális a bevándorlás kérdése az EU-ban, ezért nem is kapott mandátumot a kormány a kérdésben való döntésre. Mivel az olimpia sem volt téma, ezért ugyanúgy hiányzik a felhatalmazás, a kormány mégsem lép.

Úgy tűnik, a Fidesz ugyanolyan elkötelezett a korrupcióval kapcsolatban, mint Raggi polgármester Rómában, de nem ugyanazon az oldalon, és szándékosan kerüli az olimpiával kapcsolatos társadalmi vitát. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy Budapest lakosait tájékoztatni kell arról, milyen áldozatokkal jár az olimpiarendezés, és meg kell kérdezni őket, vállalják-e.

–  Urbán Kata

 

Kádár Sándor Miklós:

KÁROK A BUDAPESTI OLIMPIA MIATT

A szükséges beruházások és a kormány felelőtlensége következtében védett ökoszisztémákban keletkezhetnek károk a budapesti olimpia miatt.

Forrás: https://nolimpia.com/erv/karok-budapesti-olimpia-miatt-erv/

 

a) Kulturális örökségünk rombolása

A benyújtott pályázat a látványtervei alapján gyökeresen megváltoztatná a mai Budapest arculatát. Az új sportlétesítmények egy része a Duna-parton kapna helyet, amelynek látképe a világörökség részét képezi. A történelmi városkép megőrzése mindannyiunk érdeke, fontos megtalálni a megfelelő összhangot a modern és a klasszikus épületek között. A döntéshozók ezt rendszeresen figyelmen kívül hagyják és játszótérként kezelik a főváros építészeti kincseit; gondoljunk csak a Miniszterelnökség várba való beköltözésére és az azzal járó átépítésekre.

b) Környezeti károk a budapesti olimpia miatt

A budapesti olimpia megrendezése nem csak a város képére, hanem környezetére is komoly hatással lenne. Egyes beruházások visszafordíthatatlan környezeti károkkal, zöldterületek eltűnésével fenyegetnek. A kerékpáros versenypálya koncepciójának esete(az építés helyszínét többször megváltoztatták, az egyik verzió egy természetvédelmi terület volt)  jól mutatja a pályázat átgondolatlanságát, és hogy mennyire nem tartja szem előtt Budapest környezetének megóvását.

A pályázat sikere jelentős beruházásokat vonna maga után, és a kormány felelőtlenségének következtében különösen védett ökoszisztémákban keletkezhetnek károk a budapesti olimpia miatt. Az új utak és épületek körül rendszeressé válhatnak az egyre aggasztóbb budapesti fakivágások is (amelyre az utóbbi időben számtalan példa mellett a legnagyobb sajtóvisszhangot a Városliget fáinak kivágása és a Benczúr-kert felszámolása váltotta ki), ezzel tovább csökkentve a városban még meglévő fák és parkok számát. A budapesti olimpiai terv környezetvédelmi aspektusai csak kirakatelemek, melyek a nemzetközi közösség meggyőzésére szolgálnak; valós megoldásokat a zöldterületek megóvására vagy újak teremtésére nem kínálnak.

c) Területi egyenlőtlenségek elmélyítése

A 2024-es pályázat tervei főleg Budapestet érintik, így kevésbé fejlesztenék az ország igazán rászoruló részeit. Az anyagi terhet azonban nem csak Budapest viselné, ezért a főváros és a kisvárosok, falvak közötti szakadék tovább mélyülhet. Bár a koncepcióban szerepel néhány nagyvárosi helyszín (pl. Győr, Székesfehérvár), az olimpia megrendezésének esetén aligha számíthatunk – a sportlétesítményeken kívül – jelentős fejlesztésekre. Az ország elmaradottabb részeit is érintő, rendszerszintű előrelépésekről alig esik szó. A magyar társadalom szétszakadásának egyik fő okát, az egyre növekvő mértékű területi egyenlőtlenséget csak tovább mélyítene az olimpia.

– Kádár Sándor Miklós

 

_________________________________ 

ÉRVEK A BUDAPESTI OLIMPIA ELLEN

https://nolimpia.com/ervek-a-2024-es-budapesti-olimpia-ellen/

Budapest történetének első helyi népszavazását szeretnénk megrendezni, hogy megkérdezzük a város lakóit, szeretnék-e a kormány 2024-es olimpiai pályázatát és az ezzel járó anyagi veszteségeket és kockázatokat. Ehhez 138 ezer aláírásra van szükségünk.

Nem rábeszélni, hanem meggyőzni szeretnénk titeket, így az alábbiakban kifejtjük az érveket, melyek alapján állást foglaltunk a kérdésben.

1. A budapesti olimpia költségei adósságba döntenék az országot

a) A biankó csekk

Képzeld el, hogy valaki, akinek mind a pénzügyi felelősségében, mind a megbízhatóságában komoly okod van kételkedni, a megkérdezésed nélkül elviszi a hitelkártyádat egy nagybevásárlásra, a barátai és üzlettársai boltjaiba. Hogy mit fog venni, és mi a keret, azt nem mondja meg előre. Üdv a budapesti olimpián.

A kormány egy biankó csekkre pályázik a budapesti olimpia költségeire. A biankó csekk a kifizető és a kedvezményezett nevét tartalmazza, de az összeget nem, várományosa tehát annyit ír rá, amennyit akar. Ha Budapest elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát, azzal kötelezettséget vállal rá, hogy, bármennyibe is kerüljön, megrendezi az olimpiát az előre meghatározott időpontban. A budapesti olimpia költségeit pedig nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állja, és nem is a rendezésből politikai tőkét kovácsolni és tovább gazdagodni próbáló Fidesz-kormány, hanem mi, a magyar adófizetők, akiknek eddig senki sem kérdezte a véleményét.

b) Irreális becslések

Hogy pontosan hol fognak megállni a budapesti olimpia költségei, azt nehéz előre megmondani. A kormány által megbízott PwC most 774 milliárd forintra becsüli a budapesti olimpia árát, de ezt egyhangúlag megkérdőjelezik a szakértők. Ez a szám annak az eredménye, hogy a kormány többször újraíratta a tanulmányt a PwC-vel, miután eleve szükségesnek minősített olimpiai beruházásokat, hogy csökkentse a költségeket. A tanulmánynak ráadásul alapvető hiányosságai vannak: nem számol például biztonsági kiadásokkal, pedig az eddigi olimpiák során többször volt már példa terrorveszélyre.

Az eddigi olimpiák átlagos rendezési költsége 5.2 milliárd dollár, azaz körülbelül 1524 milliárd Forint, az infrastrukturális beruházások nélkül. Az utóbbi a kormány szerint is drága lesz, mivel az ország infrastruktúrája rengeteg fejlesztést igényel, így reálisan 3-5000 milliárd forintra számíthatunk. Viszonyításképp Magyarország teljes 2017-es költségvetése körülbelül 17500 milliárd forint, a várható hiány pedig körülbelül 1100 milliárd.

Azt tehát tudjuk, hogy nyerni biztosan nem fogunk a magyar olimpián, és hogy valószínűleg rettenetesen sokat bukunk rajta. Az eddigi olimpiák adatai meglehetősen beszédesek: olimpiarendezés még soha nem volt jövedelmező,1960 óta nem volt olyan alkalom, mely ne lépte túl a költségvetési tervet, az átlagos költségtúllépés 1976 óta pedig 156%.

c) A Fidesszel még ennél is drágább lehet

Van Magyarországon két tényező, melyek tovább emelhetik ezt az összeget: a korrupció, és hogy a szükséges sportlétesítmények nagy része hiányzik, mivel sok olimpiai sport gyakorlatilag nem létezik az országban. Sokkal több új létesítményre és beruházásra lesz szükség, mint például Londonban, Párizsban vagy az USA területén tartott olimpiákhoz. Ráadásul itthon a korrupció egyik legjövedelmezőbb formája pont az infrastrukturális pályázatok elcsalása kormányközeli beruházócégek által.

Mivel mindkét szempontból rendkívül hasonlóak Magyarországhoz, a fejlettebb és kevésbé korrupt nyugati országoknál jobb összehasonlítási alap lehet a körülbelül 15000 (!!!) milliárd forintba kerülő, szétlopott Szocsi téli olimpia, vagy a több, mint 2350 milliárdba kerülő Azerbajdzsáni Európai játékok (ez egy amolyan miniolimpia).

Csak a pályázás költségét körülbelül 15 milliárd forintra tervezték, de a kormány ezt nemrég emelte másfél milliárd tanácsadói díjjal, mert Róma polgármestere elállt az olimpiarendezéstől. Ez egyébként egy több hónapos, a magyar pályázat szempontjából irreleváns hír, mely a többi pályázót nem késztette hasonló lépésekre. Az olimpiai pályázat megmutatja kicsiben, hogy milyen pazarlásra számíthatunk nagyban, ha a kormány elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát. Már most akkora pénzek tűnnek el verseny nélküli pályázatokon, hogy sokan arra gyanakszanak, a cél valójában nem az olimpia megrendezése, hanem a pályázatra szánt pénz elsikkasztása, mely önmagában sem kis összeg.

Mindehhez hozzá tartozik, hogy az olimpiai tervekkel együtt az évszázad másik nagy lopását beruházását készíti elő a kormány: Paks II összesen legalább 3700 milliárd forintba fog kerülni (korrupció nélkül), ami évente nagyjából 300 milliárd forintot jelent. A kormány becslései legalábbis így szólnak, de ezt nehéz ellenőrizni, mivel az egész beruházás titkos és elszámoltathatatlan. Mindenesetre, ha bármelyik beruházás költségeivel kapcsolatban akár a legkisebb mértékben ferdített a kormány, ami igen valószínű, akkor a Görögországéhoz hasonló gazdasági válság várhat az országra, melynek hatását évtizedekkel az olimpia és a Fidesz után is érezni fogjuk. 

d) Cirkusz a népnek és kenyér a csókosoknak

A sportolóink olimpiai sikereire valószínűleg külföldön is számíthatunk, az olimpiarendezés legjobb forgatókönyve pedig az, hogy óriási kölcsönök árán valahogy elkerüljük a teljes anyagi csődöt, és tovább nő az államadósság. Akkor mégis ki nyerhet ezzel az egésszel? Természetesen az, aki épp a bevásárlóközpont felé szalad a hitelkártyánkkal.

A kormány népszerűsége sokat csökkent az elmúlt években, a magyar állampolgárok kezdik észrevenni, hogy a szomszédos országok elhúznak mellettünk. A versenyképességi és korrupciós mutatóink a rendszerváltás óta nem festettek ilyen sötét képet. Egy budapesti olimpiából újra politikai tőkét kovácsolhatna a kormány, néhány évre megszilárdítva a pozícióját: már most „nemzeti egységről” beszélnek, és a „térképre való felkerülésről”. A beruházások álpályázatai pedig minden eddiginél jövedelmezőbb mutyikkal kecsegtetnek a kormányközeli óriáscégeknek.

A Fidesz cirkuszt adna a népnek, ha kéri, ha nem, és megtartaná a kenyeret, még ha közben romba is dől a magyar gazdaság.

– Corsano Dániel

 

2. Budapesti olimpia helyett fontosabb dolgokra kell a pénz

a) Rendszerszintű problémák

Még a kormány által megrendelt tanulmány szerint is 774 milliárd forint többletköltséggel járna az olimpia megrendezése; ez az összeg pedig szakértők szerint könnyen a többszörösére nőhet. A budapesti olimpia helyett azonban a valódi problémák megoldására van ma szükség Magyarországon. 2010 óta a Fidesz "unortodox" gazdaságpolitikája következtében annyiféleképpen szakad le a régiótól az ország, hogy összefoglalni is nehéz.

Gazdasági versenyképességben, életszínvonalban és átláthatóságban évek óta Európa sereghajtói vagyunk. Emellett különösen súlyos, az ország jövőjét közvetlenül veszélyeztető problémák vannak az egészségüggyel és az oktatással. Azonnali oktatási reformok nélkül újabb generációk fognak anélkül felnőni, hogy egyenlő esélyt kapnának Európa munkaerőpiacán. Az egészségügy reformja nélkül pedig továbbra is elkerülhető és gyógyítható betegségek fogják megkeseríteni honfitársaink életét.

b) Egészségügy: évi 170-180 milliárd hiányzik

Egészségügyi kiadásokban Magyarország még a visegrádi országokhoz képest is le van maradva: éves szinten 170-180 milliárd forint hiányzikahhoz, hogy felzárkózzuk a visegrádi hármak átlagához. De még csak a pontos számokat sem kell ismerni ahhoz, hogy tudjuk: az egészségügy alulfinanszírozottsága a kormány egyik legnagyobb bűne. Jól látszik ez a legfeljebb internetes mémeket tápláló kórházi koszton, a koszos, fertőző kórtermeken, az alulfizetett és demoralizált dolgozókon, a hálapénzes rendszer beágyazottságán, vagy épp azon, hogy az orvostanhallgatók jelentős része külföldön vállal munkát. Az egészségügy közben a kormány asszisztálásával szakad ketté: a drága magánkórházak virágoznak, a miközben a közellátás „szegényellátássá” sorvad.

Ha a kormány úgy gondolja, hogy az ország képes egy – minden költséget összeadva – több ezer milliárd forintba kerülő olimpiát rendezni, képesnek kell lennie a minőségi egészségügyi ellátás biztosítására is.

c) Oktatás: csökkenő finanszírozás, romló PISA-eredmények

A másik komoly probléma az oktatás alulfinanszírozottsága, a kormány által erre a területre előirányzott összeg ugyanis évről-évre csökken. A magyar oktatás nemhogy nem versenyképes, de gyakran az alapfeladatait sem látja el. Ráadásul az elköltött pénz is egyre kevésbé hatékony, ahogy ez a PISA-felmérésekből is látszik.

Budapesti olimpia helyett az oktatás intézményrendszeri és finanszírozási reformjára van szükség, sikeres nemzet ugyanis sikeres fiatalokból lesz. Kiemelt fontossággal kell kezelni az informatikai felszerelések biztosítását és fenntartását, a diákok digitális és idegennyelvi kompetenciáinak fejlődését. Nem mehetünk el szó nélkül a pedagógusok és a pedagógiai munkát segítő személyek bérei mellett sem: a fizetések emelése nem csak fontos motiváló eszköz, de a szakma presztízsének és a munkaerő kompetenciájának növelésében is szerepet játszik.

– Papp Gergő

 

3. A budapesti olimpia támogatottsága, illetve annak hiánya

a) Hiányzik a budapesti olimpia támogatottsága

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság előírja, hogy az olimpiai pályázatokhoz széleskörű támogatottság szükséges. A Publicus felméréséből azonban kiderül, hogy a 2024-es budapesti olimpia támogatottsága a magyar társadalom összes rétegében hiányzik. A megkérdezettek háromnegyede szerint ezt a pénzt másra kellene költeni és a válaszadók kétharmada szerint az ország egyszerűen túl szegény az olimpia megrendezéséhez. A válaszoladók inkább az egészségügyet és az oktatást fejlesztenék, valamint a szegénységet számolnák fel ekkora költségvetésből.

A megkérdezettek közül tízből nyolc nemzeti büszkeségből vagy a magyar sikerek iránti lelkesedésből támogatja, tízből hat válaszadó szerint javítaná az ország megítélését az olimpia megrendezése. Ha azonban szembesítjük őket a várható költségekkel, akkor a felére csökken a támogatás. A többség úgy gondolja, hogy a kormány egyoldalúan tájékoztat az olimpia ügyében. Bár a Fidesz-szavazók között, ha nem is fölényesen, de megvan a budapesti olimpia támogatottsága, körükben is többségben van az az álláspont, hogy túl sokba kerülne.

b) Nem elég, hogy a kormánypárt szavazóinak többsége támogatja

Egyrészt a széleskörű támogatottság nem azt jelenti, hogy valamit kicsivel többen támogatnak, mint elleneznek, hanem hogy szinte senki sem ellenzi. Másrészt a Fideszre alig kétmillióan szavaztak 2014-ben, ami az ország népességének ötöde. Budapesten pedig, ahol az olimpia megrendezésre kerülne, a legutóbbi adatok szerint 22 százalékon áll a Fidesz, míg a Jobbikot leszámítva az összes ellenzéki párt összesen 34 százalékon, tehát a különbség nagyobb, mint országosan volt a Fidesz javára 2014-ben.

Összesítve tehát azt mondhatjuk, a Fidesz szavazói körében sem elsöprő a budapesti olimpia támogatottsága. Emellett ez a réteg nem reprezentálja sem az ország népességét, sem a biztos pártválasztókat, főleg nem Budapesten. A Publicus kutatása, mely lefedi a bizonytalanokat és az összes párt szavazóit, rávilágít, hogy mind az ország, mind Budapest többségében ellenzi a 2024-es budapesti olimpiát. A kormánynak kötelessége lett volna megkérdeznie a magyar embereket, mielőtt mindannyiunk jövőjét érintő döntéseket hoz.

c) Kezdeményezhetett volna a kormány is népszavazást, mégsem tette

Egy olimpia megfelelő felelősségérzetet és önismeretet kíván egy pályázó országtól és várostól is. Nem véletlen, hogy számos város, mely indult a 2024-es olimpiáért, időközben visszelépett a városvezetés vagy a lakosok döntése miatt. Legutóbb Róma lépett vissza, szeptemberben. Rómában szintén nem volt széleskörű támogatottsága az olimpiai pályázatnak, és a város még mindig az 1990-ben rendezett labdarúgó-világbajnokság adósságait törleszti. Emellett pedig a korrupció elleni harcban elkötelezett Virginia Raggi polgármester aggódik, hogy az esetleges mutyik miatt a már egyébként is gazdag vállalkozók pénztárcáját növelné a játékok megrendezése.

Boston szintén visszalépett a rendezéstől a No Boston Olympics mozgalom megjelenését követően. Hamburgban a Nolympia mozgalom sikeresen kezdeményezett népszavazást, melyen a hamburgiak visszavonatták a város pályázatát. Budapesten a fenti városoknál sokkal nehezebb lenne megteremteni a szükséges körülményeket, a támogatottság hasonlóan alacsony szinten van, korrupcióban pedig köztudottan "jobban teljesítünk".

Érdemes az érem másik oldalát is megnéznünk: ha a kormány eléggé akar, maga is tarthat népszavazást. A tavalyi október 2-i érvénytelen népszavazás megrendezését egykor azzal indokolták, hogy a választások idején még nem volt aktuális a bevándorlás kérdése az EU-ban, ezért nem is kapott mandátumot a kormány a kérdésben való döntésre. Mivel az olimpia sem volt téma, ezért ugyanúgy hiányzik a felhatalmazás, a kormány mégsem lép.

Úgy tűnik, a Fidesz ugyanolyan elkötelezett a korrupcióval kapcsolatban, mint Raggi polgármester Rómában, de nem ugyanazon az oldalon, és szándékosan kerüli az olimpiával kapcsolatos társadalmi vitát. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy Budapest lakosait tájékoztatni kell arról, milyen áldozatokkal jár az olimpiarendezés, és meg kell kérdezni őket, vállalják-e.

–  Urbán Kata

 

4. Károk a budapesti olimpia miatt

a) Kulturális örökségünk rombolása

A benyújtott pályázat a látványtervei alapján gyökeresen megváltoztatná a mai Budapest arculatát. Az új sportlétesítmények egy része a Duna-parton kapna helyet, amelynek látképe a világörökség részét képezi. A történelmi városkép megőrzése mindannyiunk érdeke, fontos megtalálni a megfelelő összhangot a modern és a klasszikus épületek között. A döntéshozók ezt rendszeresen figyelmen kívül hagyják és játszótérként kezelik a főváros építészeti kincseit; gondoljunk csak a Miniszterelnökség várba való beköltözésére és az azzal járó átépítésekre.

b) Környezeti károk a budapesti olimpia miatt

A budapesti olimpia megrendezése nem csak a város képére, hanem környezetére is komoly hatással lenne. Egyes beruházások visszafordíthatatlan környezeti károkkal, zöldterületek eltűnésével fenyegetnek. A kerékpáros versenypálya koncepciójának esete (az építés helyszínét többször megváltoztatták, az egyik verzió egy természetvédelmi terület volt)  jól mutatja a pályázat átgondolatlanságát, és hogy mennyire nem tartja szem előtt Budapest környezetének megóvását.

A pályázat sikere jelentős beruházásokat vonna maga után, és a kormány felelőtlenségének következtében különösen védett ökoszisztémákban keletkezhetnek károk a budapesti olimpia miatt. Az új utak és épületek körül rendszeressé válhatnak az egyre aggasztóbb budapesti fakivágások is (amelyre az utóbbi időben számtalan példa mellett a legnagyobb sajtóvisszhangot a Városliget fáinak kivágása és a Benczúr-kert felszámolása váltotta ki), ezzel tovább csökkentve a városban még meglévő fák és parkok számát. A budapesti olimpiai terv környezetvédelmi aspektusai csak kirakatelemek, melyek a nemzetközi közösség meggyőzésére szolgálnak; valós megoldásokat a zöldterületek megóvására vagy újak teremtésére nem kínálnak.

c) Területi egyenlőtlenségek elmélyítése

A 2024-es pályázat tervei főleg Budapestet érintik, így kevésbé fejlesztenék az ország igazán rászoruló részeit. Az anyagi terhet azonban nem csak Budapest viselné, ezért a főváros és a kisvárosok, falvak közötti szakadék tovább mélyülhet. Bár a koncepcióban szerepel néhány nagyvárosi helyszín (pl. Győr, Székesfehérvár), az olimpia megrendezésének esetén aligha számíthatunk - a sportlétesítményeken kívül - jelentős fejlesztésekre. Az ország elmaradottabb részeit is érintő, rendszerszintű előrelépésekről alig esik szó. A magyar társadalom szétszakadásának egyik fő okát, az egyre növekvő mértékű területi egyenlőtlenséget csak tovább mélyítene az olimpia.

– Kádár Sándor Miklós

 

Nézz rá a Momentum Mozgalom Facebook oldalára is!

Oldal: Nolimpia - Cikkek, érvek részletesen (Archív)
MOMENTAIRE 2017. - © 2008 - 2024 - momentaire.hupont.hu

A HuPont.hu jelszava az, hogy itt a honlapkészítés ingyen van! Honlapkészítés Ingyen

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat